Népszava, 1927. augusztus (55. évfolyam, 173–196. sz.)
1927-08-17 / 185. szám
« a belügyi, tárcát. Feng tábornoknak egyébként már csak 50.000 főnyi hadserege van. A harctéri helyzet egyébként teljesen zűrzavaros. A délkínai front, úgy látszik, teljesen fölbomlott és az egyes délkínai tábornokok között megszűnt minden kontaktus. Az északi csapatok a helyzetet kihasználva, tovább folytatják előnyomulásukat. Az új francia mm. a sronvédelmet síanálja. Szerkezeténél fogva képtelen a szorzló hadjáratra. Parisból jelentik, hogy Poincaré hadügyminiszter egy hétfőn tartott beszédében vázolta az újhadsereg feladatait. Hevesen tiltakozott azi ellen a vád ellen, hogy a francia kormányt imperializmus tölti el. Franciaország egyetlen polgára nem gondol arra, hogy ikitálja Franciaország jelenlegi határait.Mindaddig azonban, amíg az európai kontinens nemzetei között gyűlölet és harag uralkodik, mindaddig, amíg egyes lelkiismeretlen csoportok újabb katasztrófákra izgatnak, mindaddig, amíg Európa népei nem értik meg, hogy a menekülés az együttműködésben van, a békés nemzetek számára csupán egy út van, amelyen sikerrel szállhatnak szembe a destruktív irányzatokkal: mindennemű támadástól való tartózkodás és mindennemű támadás visszautasításának eltökélt szándéka. Ez az alapgondolat ihatja át az új francia katonaitörvényeket. Az új törvények alapján alakítandó francia hadsereg már előre képtelen arra. Hogy hódító hadjáratra induljon, ezzel szemben azonban lehetővé teszi, hogy támadás esetén Franciaország minden erejével a hazai föld védelmének szolgálatába álljon. sörgyári fuvarozó munkásoknak meg akarják újítani a szervezkedést." Ilyen cím alatt a Népszava vasárnapi számában megírtuk, hogy a sörgyári fuvarozó munkásokat a megfélemlítés különböző eszközeivel iparkodnak távoltartani az osztálytudatos szervezkedés gondolatától. És" hogy attól "sem riadnak vissza a munkások ellenségei, hogy hatósági személyeket vonjanak bele ebbe az akcióiba. A Szállítási és Közlekedési Munkások Szövetsége most arról értesít bennünket, hogy aservenkedés ellenségei most más cséllogáshoz folyamodtak. A sörgyárak bérencei ugyanis azt a hírt terjesztik, hogy a munkások szervezete Szent István napjára a sörgyáraknál fuvarozómunkássztrájkot készít elő. Úgy látszik, ezzel a ravasz trükkel szeretnék igazolni törvénytelen eljárásukat a hatóságok és a közvélemény előtt. A Szállítási és Közlekedési Munkások Szövetsége ezzel szemben figyelmezteti a sörgyárakban dolgozó fuvarozó munkásokat, hogy eme hazug híreknek ne üljenek föl és ne engedjék magukat beugratni semmiféle akcióba, mert,úgy látszik, a munkások ellenségei a szervezkedés tönkretétele céljából vad sztrájkba, szeretnék kergetni, a munkásokat. A Szállítási és Közlekedési Munkások Szövetsége Szent István napjára semmiféle sztrájkot nem készít elő, sőt a szövetség föllépése akadályozta meg, hogy egyes telepeken az üldöztetések és elbocsátások miatt sztrájkok keletkezzenek. A szövetség figyelmezteti a munkásokat, hogy viselkedjenek nyugodtan, munkájukat végezzék el rendesen, várják bizalommal a további fejleményeket és csak azért is szervezkedjenek! Portugáliában „helyreállt a nyugalom". A Lisszabonból érkező legújabb jelentések szerint Portugáliában mindenütt ismét helyreállt a rend és a nyugalom. A hivatalos lap minisztertanácsi határozatot közöl, amelynek értelmében a Verdi-szigetekre száműzik mindazokat a katonai és polgári személyeket, akik a forradalmi mozgalomban résztvettek. A lisszaboni gyalogezredet, amely elsőnek csatlakozott a forradalmárokhoz, föloszlatják. Sarmento hadnagy, aki revolverrel a kezében akarta, a kormányt lemondásra kényszeríteni, nyomtalanul eltűnt. A monarchisták, akiket a mozgalom megszervezésével vádoltak meg, kijelentik, hogy r puccskísérletektől teljesen távol álltak. Nem is nagyon látszik valószínűnek, hogy Manuel exkirály, aki Angliában kényelmes életet él, a bizonytalan portugál trónt erőszak útján igyekeznek megszerezni. A hadügyminiszter és a minisztertanács elnöke proklamációt bocsátott ki, amellyel felszólítja az egész népet, hogy támogassa Carmona diktatúráját. Sivasi a lépuima és szeren isintofifées HÉPSZAVA ,1927 augusztus 17. Sage® és Vanzetti metteit. Vanzetti megörült? — Sacco föladta az éhségsztrájkot. Újabb bombamerénylet, Sacco és Vanzetti kivégzésének elhalasztása, óta fent szünetel a mozgalom a halálra ítélt két olasz anarchista megkegyelmezése érdekében. Bostonban napról-napra megismétlődnek a tüntetések. Egyik legújabb távirat szerint vasárnap délelőtt 7000 főnyi tömeg tüntetett Boston utcáin. A tüntetést a rendőrség gumibotokkal oszlatta szét. Newyorki jelentés szerint a munkáspárt végrehajtó bizottsága kimondotta, hogy Sacco és Vanzetti elítélése ellen augusztus 22-én, azon a napon, amelyen a kivégzés elhalasztásának határideje lejár, 21 órás tüntetésstrájkot rendez. A bostoni rendőrséghez az a jelentés érkezett, East Miltonból, hogy kedden reggel bombát hajítottak Lewis Mac Hardy házára. Lewis Mac Hardy hét év előtt esküdtbíró volt az annak idején Sacco és Vanzetti ellen lefolytatott első eljárás alkalmából. Mac Hardy, és valamennyien, akik a robbanás pillanatában a lakásban tartózkodtak, megsebesültek. Bostonban egyébként olyan, eddig meg nem erősített hírek terjedtek el, hogy Vanzettin a kezdődő elmezavar jelei mutatkosnál. Ennek tüneteit a fogház orvosai már hetekkel ezelőtt észlelték és annak idején félnapra párnázott cellába vitték. A siralomház hét esztendeje roppantotta össze idegeit. Sacco, aki immár 30 napja folytatta az éhségsztrájkot, ellenállását hétfőn föladta. Reggel még visszautasította, a reggelit, , a délelőtt folyamán azonban elfogyasztotta a fölkínált húslevest. A newyorki távirat, amely erről beszámol, elmondja, hogy Sacco az éhségsztrájkot nem önszántéból adta föl, hanem azért, mert a mesterséges táplálást, amelyet kilátásba helyeztek, akarta elkerülni. Kedden délelőtt ült össze Bostonban Massachusetts állam legfelsőbb törvényszéke, hogy meghallgassa Sacco és Vanzetti védőit. Hill védő többórás beszédben összegezte az első eljárás különböző tévedéseit, amelyek az esküdtbíróságot annak idején a halálos ítélet meghozatalára indították s rengeteg bizonyítékot terjesztett a legfelsőbb törvényszék elé, hogy igazolja a halálra ítéltek ártatlanságát. Hír szerint a védelem arra törekszik, hogy az egész ügyet a szövetségi törvényszék elé terjesszék revízió végett. Rossz utak, sebesen száguldó autók. Két halálos szerencsétlenség, sok sebesülés. — Autóbaleset érte Rákosi Jenőt is. — Az autóbusz nekiment a sziklának. Az események krónikása újból nagyon sok gépkocsiszerencsétlenségről kénytelen beszámolni. A legtöbb balesetet természetesen a rossz országutak okozzák, amelyhez hozzájárul még a vezetők vakmerősége is, mert nem veszik figyelembe azt, hogy az utakon nemcsak gépkocsik, hanem más járóművek és gyalogos emberek is haladnak. * A fonyód—balatonlellei országúton száguldó autók nagy port vertek maguk körül. Tormás István középiskolai tánár 6 esztendős kisfia," éppen akkor ment át az országúton, amidőn egy autó rohant arra. Az autó utasai a nagy porban nem vették észre a gyermeket, a kerekek elkapták a kisfiút és agyongázoltál. .Autóbaleset érte a sümegi országúton Rákosi Jenőt is. A rossz országúton a gépkocsi nagyot zökkent és a kocsiban ülő Rákosi Jenő nekivágódott az autó tetejéhez. Szerencsére az agg publicista sérülése nem súlyos, ellenben annál súlyosabban sérült meg a vele egy kocsiban ülő dr. Schiller Ottó, akinek homlokát teljesen fölhasította a gépkocsi teteje. A Terézvárosi Torna Club nagy autótúrát rendezett motorkerékpárok számára. A versenyzők között indult Kepes Ferenc budapesti detektív is, akinek a gépe Vecsés közelében fölborult, Kepes kiröpült az országutat szegélyező fák egyikéhez. A szerencsétlenül járt embert beszállították Vecsésre. Kepes sérülései életveszedelmesek. Szeged közelében történt a második motorkerékpárszerencsétlenség. Kisteleknél Szántó László meg akart előzni egy kerékpárost. Amikor elébekerült, a kerékpáros hirtelen gyorsított, úgy, hogy teljes erővel belerokkant Szántó motorbiciklijébe. A versenyzők motorja és oldalkocsija fölborult és utasait maga alá temette. Szántó László és felesége súlyos sérüléseket szenvedtek. ••—•Holtmann Ernő bankár a Fehérvári út 70. számú ház előtt gépkocsijával elütötte Mindics Róza 19 éves napszámosnőt. A leány a jobblábán szenvedett súlyos sérülést. — Kálmán Ferenc 45 éves borügynök a Soroksári út 74. számú ház előtt motorkerékpárjával elütötte Tőzsér János 62 éves varrómunkást, aki súlyos sérüléseket szenvedett. — Sotlingenből táviratozzák. A Wumperl mellett levő Beyenburg közelében egy teherautó, amelyen 26 ember ült, az egyik kanyarodónál fékromlás következtében nekiment a sziklának. Az összeütközés olyan szörnyű volt, hogy a gépkocsi összezúzódott, 1 ember meghalt, 12 súlyosan megsebesült. Bucsu Purjesz Imrétől» Szegény Purjesz Imre, mint életében annyiszor, most megint Szentesre utazik. Amikor ismerősei, jóbarátai találkoztak vele, mindannyiszor vagy azzal kezdte, hogy most jött meg pátriájából, Szentesről, vagy arról, hogy oda készül. És ilyenkor beszélt aszentesiekről. Valahogy úgy emlegette őket, mint családtagokat, akik között vannak ,jók és vannak nem jók, vannak keserves kínokkal küzködő robotosok és vannak mások szerencsétlenségéből táplálkozó kíméletlen kapzsik. Aztán rendesen a pátriájából indult ki gondolatmenete az országba világ, az emberiség dolgaira. Mennyire szerette a jókat, a küzdőket, a bajoktól szenvedőket. Melegség vibrált a hangjában, lelkesség hullámzott a szavaiban, amikor róluk beszélt. Szép, délceg termete ilyenkor még jobban kiegyenesedett, szemeiben, ezekben a jóságos szemekben kigyúlt a tűz, a tettvágy, a remény tüze. Magyarország haladása, a demokrácia érvényesülése, a jogegyenlőség, az emberiesség, a becsület, a nyugati kultúra eszménye élt benne úgy, ahogy ezt attól az embertől tanulta, aki egyik legközelebbi rokona és az újságírásban mestere volt, ahogy ezt Purjesz Lajostól tanulta. Ennek az eszménynek a szolgálatában dolgozott, amíg dolgozhatott és tervezett akkor, amikor a szerkesztői munkát lehetetlenné tették számára. És munkáján, meg tervein egyformán valami napsugaras optimizmus vonult keresztül. Úgy gondolkozott, hogy a rosszra, a csúnyára, a kapzsiságra, a kegyetlenségre csak épp an, hogy rákényszerülnek az emberek, pedig egyébként szívesen cselekednék a jót, a szépet és gyakorolnák az önzetlenséget és méltányosságot. Az ő kristálytiszta becsületességén, érzékeny jóságán keresztül nem is tudta az embereket másképen elképzelni. Amíg a kormány a „Világ"-ot be nem tiltotta, ennek felelős szerkesztője volt. Hogy mit jelentett Purjesz Imre a lap számára, arra nézve legjobban jellemző az, hogy amikor a betiltott lap szerkesztősége új név alatt indult munkába, a kormányzat feltételül azt tűzte ki, hogy Purjesz Imrét hagyják ki az új alakulásból, mert ő képviselte a hatalom szemében is a demokrácia és a jelenlegi uralommal szemben való ellenzéki szellemet. Purjesz Imre azután, hogy lapja betiltásával és az ő személyének az új lap szerkesztőségéből való kizárásával lehetetlenné tették a szerkesztői munkát, mint újságíró igyekezett eszményét szolgálni. Nem igaz az, hogy Purjesz Imre újságírói pályája a „Világ" betiltásával ért véget. Újságíró maradt ő azután is. Itt és dolgozott és írásai közül több jelent meg a Népszava hasábjain is. Lapunk olvasói táborában sokak szíve szorult össze a részvéttől és fájdalomtól, amikor értesült arról, hogy Purjesz Imre áldozata lett ezeknek a mai időknek, amelyekben azok, akik emberek sorsát intézik, végzetesen különböznek attól az optimista képtől, amelyet az emberekről megrajzolt magának. Ő, aki mindig "bízott benne, hogy végül is megvalósul a demokrácia és a haladás érdekében megfogamzott valamelyik terve, végül is kénytelen volt rájönni arra, hogy ezek a tervek itt megfeneklenek a valóságon. Ez a valóság pedig az, hogy itt nem látnak be semmit, se fönt a nagyurak, se lent a kis szolgák, se fönt a megrendelők, se lent az udvari szállítók. Az úr vásárol, a boltos szállít, a nem-